Zenekedvelők Egyesülete
A város szervezett életének kezdete a Zenekedvelők Egyesülete nevéhez fűződik. A Zenekedvelők Egyesülete 1903-ban három célkitűzéssel kezdte meg tevékenységét: zeneművelés, zenenevelés, zenekultúra.
1903. szeptember havában Maár Gyula elnök, Dr Müller Nándor, Takács Lajosné alelnökök vezetésével kezdte meg munkáját. Zeneigazgató Kónyi Artur, majd Mihalovics Emil, zeneoktató Gyenes Izsó volt. Az egyesület munkásságából kiemelkedik Ifj. Somssich Andor zongoraművész elnökségi ideje. Megszervezik az első zenekari hangversenyeket. Céljuk a zenei közönségnevelés volt. Ennek érdekében létrehozták a zeneiskolai oktatást.
Külön működtek a dalosegyesületek, dalárdák, amelyek az 1925-ös években kezdték meg tevékenységüket az iskolákban tanító ének tanárok vezetésével. (Postás Énekkar, Városi Dalárda, Vasúti Dalkör, Iparos Dalárda (ma Vikár Béla Vegyeskar) Munkás Dalárda. Kiemelkedett a Somssich Pál reálgimnázium ifjúsági énekkara Róder Pál vezetésével.
A zenei élet irányításában meghatározó szerepe volt Gyulai István, Molnár István, Roder Pál, Gelléri Emil, Soltész Emil, karnagyoknak. A háborús évek megnehezítették a városban működő zenei élet összefogását. Az egyesület mégis a város művelődésében fontos tevékenységet folytatott 1940-ig.
Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei munkássága forradalmi változásokat jelentettek a kórusmozgalomban és zenei nevelésünkben. Az elődök munkáját tehetséges karnagyok folytatták és sorra hozták városunknak hazai, országos és nemzetközi eredményeket, sikereket.
Az 1950-60-as években az iskolai és felnőtt kórusmunkában kiemelkedett Nyakas József, Kanyar József munkássága, akik a zenei élet hangszeres és énekes színtereit megpróbálták újra életre kelteni, rendezvényeket szervezni. Működött tovább az Iparos Dalárda, önálló életet kezdett a zeneiskola, az állami iskolákban az ének-zene oktatás fontos része volt a művelődésnek, a személyiség sokoldalú nevelésének. Mint egy életfa ágai bontakoztak ki újból a zenei életet meghatározó kórusműhelyek, kodályi hitvallással felvértezett karnagyok lelkes munkájával. A mindig példát mutató Középponti Általános Iskola kórusa 1959-től Zákányi Zsolt vezetésével rangot, irányt mutatott a város iskoláinak. A vele együtt dolgozó Kerekesné Pytel Anna 1965-től, szervező munkájával a KÓTA megyei egyesületében vállalta a város, a megye zenei életének irányítását. Az Éneklő Ifjúság hangversenyek két napos rendezvények voltak. Az iskolák kórusai országos fórumokon megállták helyüket. A KÓTA megyei szervezetének tevékenységét a Zenekedvelők Egyesülete vette át, amely 1994. április 11-én alakult meg.
Az egyesület, folytatva az elődök munkáját, olyan célokat tűzött maga elé, amellyel segíti közös és önálló rendezvények szervezésével a művelődési házak és az egyéb kulturális központok programját.
A város zenei műveltsége, kórusainak hazai és határainkon túl is bizonyított tehetsége arra ösztönözte az egyesület tagjait, hogy mozduljon ki a város és megye határain kívül a zenei élet vérkeringésének frissítésével. Így került sor a Három város Kórustalálkozó szervezésére, majd a dunántúli, országos és nemzetközi fesztiválok, dalostalálkozók szervezésére.